A hegyi emberek nem sírnak. Főleg a nők nem. Életük valójában folyamatos túlélés. Mint egy háborúban. Itt a békeidő is küzdelem: győzni kell a természettel, az időjárással szemben. És időről időre egymás, a másik ember ellenében.
Az én Hegyemet csak a 19. század elejétől jegyzik a nyugati civilizáció történelemkönyvei – a megszállás tette a térképre a vidéket, ahol élek. Maga is, fiatalember, azért van ma itt a fotómasinájával, mert ismét háborús övezet lettünk. De én nem ásom ki a halottaimat, és nem gyújtom fel ezt a házat. És nem is sírok. Hozzászoktam a küzdelemhez.
Azért fordítok hátat magának, és kapaszkodom az ablakfélfába, mert erőt kell merítsek, hogy még egyszer, utoljára, bemenjek a házamba, egy dobozért. A macskáknak. Kedves állatok. A vöröset egy volt szovjet kísérleti állomásról kaptam, ahol azt mérték, mekkora zuhanást élnek túl a macskák: a végeredmény 45 emelet lett, rácáfolva a korábbi 40 emeletre. A szürke végtelenül intelligens és érzékeny – néha az az érzésem, akár emberi hangon is megszólalhatna.
Itt a doboz. Megtenné, hogy magával viszi őket a békés otthonába?
Kép | Valery Melnikov Oroszország, Sputnik
Hír, 1. díj, sorozat, Az év sajtófotója díj egyik jelöltje
Abovyan Hasmik (69 éves) sír az otthona ajtajában a hegyi-karabahi Nerkin Sus faluban, november 30-án.
Harminc év szünet után szeptemberben kiújult az azeri–örmény harc Hegyi-Karabahért. 1994-ben, az első háborút követően az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban élő örmények egyoldalúan kikiáltották független államukat. Évtizedek teltek el anélkül, hogy rendeződött volna Hegyi-Karabah státusza, a szórványos katonai összecsapások folytatódtak.
A 2020-ban kirobbant második karabahi háborúért mindkét fél a másikat okolta. A harcokat november 9-én az Oroszország közvetítésével létrejött megállapodás zárta le, amelynek értelmében Azerbajdzsán visszaszerezte az 1990-es években elvesztett területeket, de a régió fővárosa, Sztyepanakert az örményeké maradt. Bár a harcok véget értek, a megbékélés mindenkinek nehéz lesz, mert az örmények úgy érzik, elveszítették szülőföldjüket és otthonukat, az azerieknek pedig egy lerombolt országba kell visszatérniük.
WORLD PRESS PHOTO kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban | 2021. szeptember 24 – október 25.