Skip to content Skip to footer
Z. Karvalics László – FENNMARAD? FENNMARADUNK?
Kinek a pap, kinek a papné. Sokakat minden bizonnyal az izmok játéka ragad meg, mint az anatómiai szénrajzokon. Mást a lenyűgöző kreativitás, amellyel a Covid-időszak alatt a hatalmas farakást is mászófallá tudta tenni egy német sportember leleménye. A fotózás szerelmeseit a kompozíció nyűgözheti le, ahogyan az ég keskeny csíkja épp annyi helyet kap csak fenn,…
Kapitány Máté – ANYA
Nem fáj, kérdezte édesanyját, aki a karcos-párás plexi túloldalán csak darabosan látszódott, mint egy régi fénykép vagy egy félbeszakadt álom. Nem fáj, felelte édesanyja, de közben mintha grimaszolt volna a fájdalomtól. Biztos, kérdezte ő, de érezte, hogy fölösleges: édesanyja úgysem ismeri be, még ha tényleg fáj is. Biztos, bólintott édesanyja. Egy ideig hallgattak. Ő a…
Bene Zoltán – PUSZTA ÉLETÖSZTÖN
Megint egy reggel, de legalább fölkelt a nap. Szinte észre sem vette, s már világos volt. Hálát érzett. A legrosszabb a hajnali kínlódás, a rém lassan múló éjszaka, a csigalassúsággal közelítő pirkadat. Ritka ajándék az ilyen, amikor nem kell kiküzdeni a napfelkeltét. A vörös macska egészen közelről figyeli. Nagy, sárga szemében mintha kíváncsiság ülne. Érdekli,…
Fecske Csaba – AJTÓ
zárt ajtó komor börtönajtó kinyílik-e mielőtt elhervad a fiatal nő kezében a virág mielőtt elhervad ő maga a feszülten várakozó feleség mert az aggódó nők korán hervadnak tekintete szinte átégeti a vasajtót ha kell gyökeret ereszt a láb lombot növeszt a várakozás mikor jajdul fel végre a berozsdásodott zsanér hogy kitámolyogjon önmagát cipelve a rab…
Reke Balázs – LAKOMA
képlékennyé hígulnak az egek – így kezdődik a harc miriádnyi szárnnyal rajtuk megfeszülő erek feromontól röpülő lemmingek lesznek fekete raj fekete mennybolt röptüktől szuvasodik a horizont úsznak tőzegruhás földek felett fetrengenek hajnal fövenyen csáprágók törik szét a szél dühét portól füstölög a rét millió gépmadár millió pilótával a csápok a szárnyak a fejek a torok…
Taizs Gergő – BEVETÉSRE VÁRVA
A gyarmatosított napok alatt a fémfödte lőporabúzus. És az annektált álmok szövetsége, az ütközetben eltűnt mozdulatlanság, a taktikai tremor. Az évszakok rangjelzése a fákon. És a tájidegen menhirek, ahogy gombamód, mintha gyepszőnyeg- bombázás után. És a vigyázzban álló magány, amint saját árnyékának dől. A gázálarcon átszökő mondatok, mint potenciális fenyegetés. És a kibiztosított gesztusok, a…
Csongor Andrea – ŐSBIZALOM
Kellemes ez a langyos közeg, belemerülni jó. Amiben úszom, az úszik bennem is, világom velem hullámzik, ringat, átmos magával, átitat. Helyem van itt. Ami körbevesz, táplál. Csak az lebeg szemem előtt, hogy amit a mélyben felfedezhetek, nekem, értem, miattam van itt, hozzám képest létezik, engem szólít meg, nekem: való. Ha elém kerülhet, akkor válasz. Rám.…
Cselik Ágnes – REBORN BABÁK
Az újszülötthöz megtévesztésig hasonlító reborn baba neve legalább olyan félrevezető, mint maga a baba, hiszen valójában senki sem született újjá, még akkor sem, ha a szenvedélyes gyűjtők és a csecsemőápolást tanuló hallgatók mellett gyermektelen, vagy gyermeküket elvesztő, a perinatális gyászt feldolgozni képtelen nők (de korántsem csak és kizárólag nők!) rendelnek akár fénykép alapján, az elhunyt gyermek vonásait…
Inczédy Tamás – FOHÁSZ
Kérlek, ha létezel, adj öt percet, mielőtt ideérnek, különben a fáradtságtól pusztulok el, belém sem kell majd lőniük, megtakarítják a töltényt, vagy legalábbis nem az én testembe fúródik, hanem máséba, pedig hát valójában épp azért őrködöm ezen a poszton, hogy ez ne történjen meg. Azt a golyót az én kötelességem kivédeni vagy bekapni, rajtam áll,…
Bíró Judit – AZÉRT VAN ITT
A hegyi emberek nem sírnak. Főleg a nők nem. Életük valójában folyamatos túlélés.  Mint egy háborúban. Itt a békeidő is küzdelem: győzni kell a természettel, az időjárással szemben. És időről időre egymás, a másik ember ellenében. Az én Hegyemet csak a 19. század elejétől jegyzik a nyugati civilizáció történelemkönyvei – a megszállás tette a térképre a…
Szirmai Panni – GONDOSKODÁS-TERÁPIA
Sokan mondják, hogy ez perverzió. Műbabát gondozni! S bár van saját gyerekem, átéltem veszteségeket, és átérzem a hiányt, ami a hozzám fordulókat hajtja. Mennyire rettegnek a kudarctól, éveken át meddőségi kezeléssel küszködnek vagy reményvesztetten keringenek az örökbefogadás útvesztőiben. Nekik én varázsló vagyok, aki teljesíti a legnagyobb vágyukat. Nem párok jönnek hozzám, csak nők. Nők –…