Skip to content Skip to footer

WPP2021

Makó Ágnes – SZÉN ALAPÚ
Leborulok előtted, erdő. Hullámzó tömböd fölé füstként emelkedik az oxigénfelhő, megújuló erőforrás vagy, míg az utolsó csíra, tetű, gyökér el nem ég. Megcsókolom a lábnyomodat, ember. Győztél, tiéd itt minden, az utolsó hamuvá vált falevelet is besöpörheted a borítékba, amit a negyedéves jelentés mellé csatolsz. Térdet hajtok, fejet hajtok a többség akarata előtt, a részvényesek…
Z. Karvalics László – KÉPMENEDÉK A LALISH TEMPLOMBAN
A nagymama még tudta. Emlékszik rá, hogy gyerekként ő is ott volt, amikor apja testvérének szálfatermetű, szigorú tekintetű anyósát a fotográfus megörökítette egy családi eseményen. Még a nevét is fel tudja idézni, ha kell. Bármikor elmeséli, kuncogva és gesztikulálva, hogyan jártak át hozzá játszani, zsíros kenyeret enni és válogatott csínyekkel bosszantani, amikor az apja nem…
Fecske Csaba – GALAMB
A korláton egy galamb ül, alvó szárnyakkal egyedül. Mintha a gyerekkoromból hozott volna hírt: burukkol. Gazdátlan városi madár, minden kis morzsáért leszáll. Szálláshelye az éjszaka félreeső sötét zuga. Belepik nyüzsgő csillagok, mint tetemet a kukacok. Földerülnek a reggelek: hátára veszi az eget. A tüskehegyes büszke csőr fölszakítja a levegőt. Mostohája a világnak otthonra itt nem…
Taizs Gergő – DAL A PUSZTÍTÁS ISTENÉRŐL
a pusztítás istene kiképzett jó vadász tűzből rak magaslest türelemből oltárt korommal tölt föl csontok közti húshiányt nem vesz el sohasem keveset eleget a pusztítás istene töménytelen termelés küldi a hiány prófétáit szerteszét prédikál megóv mellette mindent lehet csakugyan semmi más folytonos fogyasztás a pusztítás istene végtelen kényelem színpompás megváltás ringató képzelet cinikus cinkosság céltalan…
Victor András – FENNTARTHATÓ A HÚS-ÁGAZAT?
Egy EU által támogatott kampány folyik Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban az európai sertéshús-fogyasztással kapcsolatos „hamis állítások” ellen, ami azt bizonygatja: ez a termelési ágazat a legmagasabb fenntarthatósági követelményeknek is megfelel. Ez a nyomorult sertés rettentő távol van attól, ahogyan egy állatjogokat is betartó telepen kinézne. Arról nem is beszélve, milyen lenne, ha a fajának megfelelő…
Taizs Gergő – PILLANGÓHATÁSTALAN
Megvacsorázol, az est viaszáról verődnek pillantásaid. Megszokott mozdulatokkal béleled az ágyat, látszólag egyértelmű minden hibád. Bebábozódsz a steril magányba. Más- hol lenne a csend helye, maszkot húzol a hallgatásra. A gondolat, akár az árnyék délben, behúzódik tested tövébe. Ami eddig volt, burokban folyik szét. Mondd, hogy ez nem tartósított tévedés, a vörös és sárga káosz…
Dobosi Bea – LEGBECSESEBB TULAJDON
Sietségemben Franciszek papucsát kapom fel. A futár tanácstalanul méregeti lábujjaim előtt a négy centi talpfelületet. Bizonytalanul viselkedik, mint aki megtanult valamit, amit mások ösztönből tudnak. A csomag címzését a doboz fülére ragasztották. A szobában pattog a konvektor. Előfordul, hogy éjszaka halálra ijeszt. Félálomban azt képzelem, hogy megroppannak a téglák, leszakadnak a gerendák, összedőlnek a falak.…
Szabolcsi Viktória – SZEPLŐTELEN
mert húsz éve sötétségből vagy mint fényképek elveszett negatívjai éppen lehúzott gyűrű helye lettél aknamezőn hagyott testrész viszketése ujjaidból úszóhártya nőtt ujjaim közé együtt tapogatjuk a túlsó partot mert húsz éve sötétségből vagy lámpaoltás után a mellkasomba bújsz és lépkedsz reggelig majd cipők koppannak a hosszú folyosókon és te visszahúzod magadra a takarót álmodban a…
Kállai Katalin – ODAÁT ANYÁCSKA…
Fogynak alólam az évek bizonytalankodik az öregkor nos macska úr ki kit sirat majd a távolban haldoklik anyaédes ez meg magát siratja ideát és azt a szélfútta cicát „Szomszéd macskaként jönnek az éhes angyalok” írja a kép hátára a festő szomszéd macska vagyok festő fejében éhes angyalok kimásznak a hajára odaát anyácska vele a kóborok…
Vörös István – ÍZELÍTŐ A TÍZ CSAPÁSBÓL
Chinua Achebe-nek Miféle érzés sáskarajban állni? Mint ellenszél, mint pusztító vihar, egy bibliai csapás, nem akármi, nem félni kell tőle és nem utálni, a lelked legmélyéig megzavar. Miféle érzés sáskarajban állni? Ő fog téged, vagy te fogod őt zabálni? Fehérje-villám, rovarzivatar, egy bibliai csapás, nem akármi, a lerágott lomb nem fog visszaszállni a kopasz fákra…
Copyright © 2024 Liget Műhely Alapítvány /// wpp.ligetmuhely.com /// World Press Photo